Haraszti Ágnes
Látó
Ő látó volt, én megörököltem a látást,
a rosszabbik látást, ami tényleg csak a szemé.
Egy eleven, papírkezű asszony,
aki tévedhetetlen, mintha üveg védené.
Én műanyagban tárolok minden folyadékot.
Nem tanulok óvatos életet senkitől.
Az ő sötét nyála rágós gumikötél,
ha beszél, a múlt a szájára dől.
A kedvéért tanultam meg ezt a nyelvet,
ünnepeken beszélem, és majd utoljára.
Ezen a nyelven mondanám, hogy van valaki,
most érkezett, most találtam, aki hátha.
Ez a világ egy másik leendő helye.
Néhány dolgot azért már most beránthatsz.
A közös nyelvünkön mondta ezt,
biedermeier fogsora beragyogta a házat.
(A Telep Kortárs Fiatal Irodalom)
G.I.
A sarki kínaihoz meghozták a
karácsonyi csokoládésládákat, fehér
fekete, eper, narancs, az őszi kínálat
likacsos, mint a törökméz.
Továbbá a sarkon már kirakták
a kukákat reggelre, és
az egyikben arccal az égnek két
sütőtök arc, úgynevezett hellovín arc.
Akkurát vicsorognak, mégis valahogy
szelídek, mint a koldus kutyája az
Oktogonon.
